Kortárs Edukációs Program 2015 őszén
Joó Julianna múzeumpedagógus segítségével egy hosszabb sétát tettünk a belváros művészek által jól ismert, de a hétköznapi ember számára ismeretlen világba. Utunk először a Müszi-be vitt. A kortárs művészek kiállítóterében festmények, fotók , különleges papírmasé szobrok közt járva fedezhettük fel a művészi névtelenség, a hely – a szín összetartozást jelentő alkalmazását. A festő eszközeivel próbáltuk elképzelni az alkotás folyamatát, és magától a festőtől tudhattuk meg, hogy hogyan is készült a kép.
Interaktív módon betekintettünk egy gömb-szobor csillagának világába. Bolyongtunk a folyosón, mely rejtett kis zugokba, közösségi terekbe egyaránt vezetett. Az alkotók titkaiba is beleshettünk: hogy férnek meg egymás mellett kicsi térben a művészek? Hogy készül a papírmasé- golyó,- láb, -kéz, különleges alakok? Milyen történetek inspirálják a művészt az egyedi, nehezen kibogozható szobrok megalkotásához? Vagy épp a praktikumot fedezhetjük fel az egytövű-egylábú napraforgószirmú-fejlámpában.
A Horizont Galériában mi váltunk műértőkké, majd és más-más személyek helyébe képzelve magunkat próbáltuk megvásárolni – ki euróval, ki forinttal - a nekünk tetsző alkotásokat. Ám a licitálásnál végül csak néhányan jutottak az áhított műhöz.
Elkészítettük Palát, Frenklint, N800-at és társaikat. A jövő robottechnikája sok fejtörést okozott.
A kis csoportot kalauzolta Brecsokné Kertész Ágnes.
Budapest 2015.09.26.
