A ballagás után majd több mint egy hónap eltelt, mikor végre elindultunk. A vonatúton már ránk borult az ég, esővel fogadott a Balaton.
Szárszón felkerestük József Attila első sírhelyét. Másnapra bejelentkeztünk a József Attila Múzeumba, hogy múzeumi óra keretében a szappanfőzést megtanulhassuk. Citromfűvet, kakukkfüvet, bazsalikomot tépkedtünk apróra, majd a szappanba finom illatukkal összekevertük. Luca és Vilmos volt a főzőmester, Kitti , Barbara és Bíborka beöltözött régi ruhákba és bemutatót tartottak, majd kipróbálhattuk a bajuszt és a szemüveget is. A múzeum falain sok-sok versrészletből, életrajzi regényrészletből ismertük meg József Attila életének főbb állomásait.
Utolsó nap az állatsimogató helyett a Krokodil Zoo csábított el minket. A többmedencés épületben épp etetésük után gőzöltek a páradús levegőben a krokodilok. A külső kertrészben több kifutóban a teknősök hátát simogattuk, mintázatát figyeltük meg. Kipróbáltuk a trambulint.
Csütörtökön Szemesre gyalogoltunk át, hogy megtekinhessük a Posta Múzeumot, majd a szomszédos középkori magtár termeiben berendezett pálosok életéről szóló aktuális kiállítást. A Latinovits Zoltán Emlékházban Ady-verseket hallgattunk Latinovits előadásában. A kiállítás egyik szobájában helytörténeti emlékeket tekinthettünk meg, de itt, egy másik helyiségben állították ki Reich Károly grafikus néhány munkáját is.
Földvárra kisvonattal zötyögtünk, hogy a szitáló, esős időben a kalózok életébe kóstolhassunk Kalózhajózással. Egyik este átvonatoztunk Siófokra, az éjszakai fényeket az óriáskerékről csodáltuk egy finom óriás pizzaevés után. Az Aranyparton hangoltak már a bulira, mi átsétáltunk a Víztoronyhoz, ahol kézműves vásározók kóstolóval csábították az arra járókat, és itt már régóta táncoltak az emberek. Méz, sajt illata mellett felmentünk a Víztorony kilátójába , ahol interaktív asztalokon játszottunk.
Szerdán a szántódi révnél keltünk át a viharos szélben a másik oldalra: Tihanyba. Az apátsági templomot, altemplomot és az egyházi kiállítást, az ehhez kapcsolódó modern festményeket és a kinti árusokat is végigjártuk. Persze a legemlékezetesebb az ibolya- és a levendulafagyi volt!
Felkanyarodtunk az egyik tanösvényre, mely a barátlakásokhoz vezetettt, és a Ciprián forrás mellett fordultunk le a keleti partrészre. Az Óvár tetejéről beláttuk Tihany belső tavait, ráláttunk a levendulásra. A Kálvária dombtetejéről is és a hajóról is búcsút intettünk történelmünk leghíresebb balatoni emlékeinek. Sajnos az időjárás továbbra sem kedvezett, esett.
A hetet a szárszói önkormányzat által erre a hétre szervezett gazdag műsorprogram színesítette: gólyalábasok humoros esti játékát, tűzzsonglőrök bemutatóját és az ördögöknek öltözött gólyalábasok sárkányölő viadalát láttuk, de koncertet adott Palya Bea, a Neoton família és az Alma együttes is. Minden este szabadtéri táncot roptunk.
Természetesen a strandolás volt a napos idők kedvelt elfoglaltsága: a szombati napon gazdag játékprogramokat szerveztek a vállalkozó szellemű gyerekeknek: labdás vízi-aerobik, foci, kötélhúzó verseny, kosárra dobó verseny… az esős borús időben – ha épp nem kirándultunk – játékokkal tölöttük az időt (Activity, Fele sem igaz, Tervezd meg életed – kártyajátékkal, ill. pingpongozással)
A kisebb gyermekeknek sok kézműves foglalkozást szerveztek a strandon vagy a Csukás Színházban, így a 8.-osokkal a szálláson délelőtt készítettük az alkotásaikat: dobozkát dekupázsoltak, gyöngyöt szőttek, karkötőt vagy mamuszt nemezeltek , táskát vagy kötényt batikoltak. Köszönjük a kézműves foglalkozásokhoz nyújtott támogatást az Alapítványnak. Utolsó este tábortűznél sütöttünk, beszélgettünk, teáztunk, táncoltunk.
Hamar elrepültek a napok, ahogy az a néhány felejthetetlen év is, amit együtt töltöttünk.
Álljon hát ITT néhány kép a vidám, összeszokott kis csapatról!
2015. augusztus 31.
Brecsokné Kertész Ágnes
a volt 8.a osztályfőnöke
